hirdetés
hirdetés

Vonzó eladótér - növekvő online forgalom

A GFK piackutató idén is közzétette A kiskereskedelem helyzete Európában – című tanulmányát, amiből többek között kiderül az is, hogy Európában hogyan változnak meg és mennyire termelékenyek a kiskereskedelmi egységek eladóterei. A legtöbb országban az újonnan létrehozott eladóterek száma csökken, az abszolút méret nőtt - hogy is van ez?

hirdetés

Röviddel a tanulmány nyomdába adását megelőzően a kiskereskedelmi szereplők körében komoly visszhangot váltott ki egy hír: az 1948-ban alapított Toys „R” US - játékot, ruhát, videójátékot forgalmazó vállalat bejelentette, hogy az Egyesült Államokban mind a 880, Nagy-Britanniában pedig 100 üzletét szándékozza bezárni.

Az online kiskereskedelem egyre nagyobb versenyt generál a piacon, és a játékkereskedő vállalat nem volt képes vonzóbb árakkal, illetve vásárlási környezettel válaszolni a kihívásra.

Csökken-nő

Ez és hasonló esetek is azt mutatják, hogy Európában a bolti kiskereskedelem számos szereplője a fogyasztók vásárlási élményének fokozása érdekében a meglévő eladótér növelésére, illetve továbbfejlesztésére fókuszál.
Következésképpen a valóban újonnan létrehozott eladóterek száma egy ideje a legtöbb országban csökken.

Egy főre jutó eladótér - sötétkék: kevesebb, mint 0.80 m2; kék: 0.80 m2; sárga: 1.00 m2; narancssárga: 1.20 m2; piros: 1.40 m2; vörös: 1.60 m2
Egy főre jutó eladótér - sötétkék: kevesebb, mint 0.80 m2; kék: 0.80 m2; sárga: 1.00 m2; narancssárga: 1.20 m2; piros: 1.40 m2; vörös: 1.60 m2

2017-ben a vizsgált európai országokban az eladótér abszolút mérete nőtt. Itt egyetlen kivételként Hollandia említhető, ahol az eladótér mérete 0,4 százalékkal zsugorodott. Más képet kapunk azonban, ha az egy főre jutó eladóteret szemléljük, amelynek mérete minden második vizsgált országban stagnált vagy éppen csökkent, ide értve Svédországot (1,27 m²), Nagy-Britanniát (1,09 m²), Németországot (1,44 m²) és Ausztriát is (1,66 m²). Ezekben az országokban a népességszám növekedése egyensúlyban állt az eladótér abszolút méretének bővülésével.

Ezzel szemben Franciaországban 2017-ben a kereskedelmi ingatlanpiac meglehetősen élénk volt: az egy főre jutó eladótér 1,5 százalékkal bővült és elérte 1,20 m²-t. Az eladótér bővülésének többségét az újüzlet-nyitások, kereskedelmi parkok és bevásárlóközpontok terjeszkedése hozta magával.

A tavalyi árfolyam-ingadozások és politikai bizonytalanság ellenére a törökországi kereskedelmi ingatlanpiac is dinamikusan fejlődött – különösen Isztambulban. Az eladótér abszolút mérete 2,1 százalékkal nőtt - egyértelműen a bevásárlóközpont-fejlesztéseknek köszönhetően.

A mutatószám egy főre jutó értéke országról országra eltér. Így például a Benelux államok lakosai (1,48–1,64 m²) számára kétszer akkora kiskereskedelmi eladótér áll rendelkezésre, mint Románia lakosai számára (0,72 m²).

Az egységnyi eladótér termelékenysége 2017-ben

Az omnichannel-stratégiák térhódításával a bolti kiskereskedelem szerepe is átalakulóban van: a vonzó eladótér már nem csupán bolti forgalmat generáló képessége miatt fontos, hanem egyben az üzlethez kapcsolódó online felület promóciós eszközeként is szerephez jut. Az üzletekből közvetlenül az e-kereskedelembe áttevődő forgalom a jelenségnek csak az egyik aspektusa.

"Elemzéseink alapján kijelenthetjük, hogy bármely márkának a vásárlók körében meglévő ismertségét támogatja annak bolti jelenléte, és ez átlagon felüli online forgalmat hoz a vizsgált kiskereskedelmi egység vonzáskörzetében. Az egységnyi eladótér termelékenysége (az eladótér négyzet¬méterenkénti bruttó forgalma) kétségtelenül fontos mutatószám, a kiskereskedelem szereplőinek mégis fontos lenne a forgalmi potenciál értékelésekor más paramétereket is figyelembe venniük" - írja a tanulmány.

Az eladótér termelékenysége is országról országra változik Európában. A mutatószám értéke Svédországban például 1,5 százalékkal 6.000 euró/m²-re csökkent, ami persze még mindig igen magas érték. Belgiumban hasonlóképpen csökkent – bár mindösszesen csak 1,1 százalékkal – 2017-ben az eladótér termelékenysége.

Itthon a protekcionizmus hátráltat

A kiskereskedelem szereplői Hollandiában nyugat-európai mércével mérve is komoly erősödést tapasztaltak az egységnyi eladótér termelékeny¬ségében. A növekvő forgalom az eladótér méreté¬nek egyidejű zsugorodásával az eladótér terme¬lékenységének 3,8 százalékos (3.806 euró/m²-re) növekedését idézte elő.

Magyarországon a megszorító tervezési szabályozás és a kiskereskedelemben megjelent protekcionista szemlélet lelassította a nemzetközi kiskereskedelmi szereplők terjeszkedését. Következésképpen csak korlátozott mértékűnek mondható a nagy alapterületű eladótér fejlesztés. A kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedése ugyanakkor növelte az egységnyi eladótér termelékenységét, amely az elmúlt év során 6,9 százalékkal 2.997 euró/m²-re emelkedett. Az eladótér termelékenységének dinamikus növekedése bizonyos mértékig más kelet-európai országokban is ellensúlyozta a meglehetősen zsúfolt kereskedelmiingatlan-piacon egyre növekvő bérleti költségeket.

(forrás: GfK Hungária)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél