hirdetés
hirdetés

Márkázás és ár üzeni a minőséget

Lehet még növelni a kávé forgalmát hazánkban. Erre az évre ugyanis a Statista globális statisztikai portál egy magyarra átlag 3,67 kiló kávé elfogyasztását jelzi előre. Ezzel a 23. helyet foglaljuk el az európai rangsorban.

hirdetés

Európában a legtöbb kávéfogyasztó csak kis mértékben minőségtudatos, és a főáramba tartozó viszonylag olcsó kávékat vásárolja, főleg a megszokott keverékeket, de közben növekednek a speciális szegmensek”. – Így foglalja össze a kávéfogyasztás legfontosabb jelenlegi trendjét Joost Pierrot, a fejlődő országokból importot támogató, Hágában székelő szervezet, a CBI kávé szakértője.

Tévedett a vaktesztelők fele

A fenti trenddel kapcsolatban a CBI tanulmánya hivatkozik egy angliai kutatásra: 205 fogyasztóval vakteszt keretében kóstoltattak meg két különböző csésze kávét. A két ital objektív minősége és fogyasztói ára is jelentősen eltért.

Majd a tesztelőket megkérdezték, melyik ízlik nekik jobban.  Ezt követően a próba résztvevőit felvilágosították a minőségi különbségről. Jutalmul pedig további csésze kávét ajánlottak fel annak, aki megmondja, melyik a drágább ital. Eredmény: Csak a válaszolók mintegy fele adott jó választ. „Tehát a kóstolásban résztvevők fele tévesen ítélte meg az általa megivott kávék minőségét. Azt sejteti ez, hogy a kínálati oldal törekvése a minőség szerinti osztályozásra csak kis mértékben felel meg annak, amit a fogyasztók jelenleg elvárnak a kávétól. Minőségi különbségeket a piacon inkább külső tényezők révén lehet érzékeltetni, mint például márka, címkézés vagy ár” – állapítják meg a kísérletet értékelő szakértők.



Ugyanakkor a kínálati oldalon azt tapasztalják, hogy a cégek egyre inkább számítanak arra, hogy az európai fogyasztók mind nagyobb része kész fizetni nagyobb árat magas minőségű kávéért. A kávéspecialitások iránt növekvő érdeklődést tükrözi, hogy terjednek a coffee shopok és kis márkák.

Legújabb hullám: keresik a specialitásokat

Második trend, hogy a fogyasztók mind többet tudnak a kávéról, pörköléséről valamint főzéséről, és egyre nagyobbak az elvárásaik. Ezzel kapcsolatban rámutat a tanulmány, hogy hullámokban növekszik a kávépiac:
Az első hullám még az 1960as években tette népszerűvé a kávét, amelynek fogyasztása különösen fejlődő országok piacain terjedt el.  Aztán az 1980-as és 1990-es évek során, a második hullámban a jobb minőség felé mozdultak el az igények.

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com


Most pedig a harmadik hullámnál tartunk, amikor növekszik a kereslet speciális kávék iránt, továbbá és a fogyasztók elvárják a fenntartható fejlődést. A vendéglátóhelyeken pedig új módszereket vezetnek be, és felfedezik a kávé sokféle tulajdonságát, amit ki is használnak. Ezzel egy időben pedig patronokkal és kapszulákkal terjednek az egyszerű kávékészítési módszerek is, amelyek megfelelnek a fogyasztók kényelem iránti igényeinek.

A harmadik trend azt jelzi, hogy a tanúsítás alapvető piaci követelménnyé válik. Ugyanis az európai polgárok egyre inkább odafigyelnek fogyasztásuk társadalmi és környezeti hatásaira. Ez jelentősen befolyásolja a kávépiacot is; a vállalatokkal szemben egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságra.

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com


Negyedik trend: A klímaváltozás és a biológiai sokféleség fontos tényező lett.  Azzal kell ugyanis számolni, hogy a kávétermesztésre alkalmas területek jelentősen csökkennek 2020-ig. Több kávéfajtát is veszély fenyeget, ami növeli a pörköléssel, importtal foglalkozó és más érintett vállalatok aggodalmát. De a klímaváltozás befolyásolhatja a kávétermelést elhúzódó aszályok, növekvő hőmérsékletek, a biológiai sokféleség visszaesése és heves esőzések révén is.

Ötödik trend: „Igaz persze, hogy még mindig nagy importőrök bonyolítják le a forgalom zömét. De egyre több új kis cég és a fenntarthatóságra nagy súlyt fektető márka igyekszik termelőkkel közvetlen kapcsolatot kialakítani” – mutat rá a CBI tanulmánya. Ezt a koncepciót a fogyasztók különösen támogatják Skandináviában, ahol az európai országok közül legnagyobb az egy főre jutó kávéfogyasztás.

Hatodik trend: Egyre inkább erősödik a főáram, a mainstream szegmense. Ezzel kapcsolatban a tanulmány kiemeli:

„Amíg a kávétermelők és kisebb pörkölő vállalatok kereskedelme kisebb szegmensekben növekszik, addig multinacionális kávéimportőrök és kereskedőházak egyesülnek, és a kínálat főáramában növekednek. Például a D.E. Master Blenders és a Mondelez egyesítették kávé üzletágukat, hogy 2015-ben létrehozzák a Jacobs Douwe Egberts-t, a világ második legnagyobb kávés cégét, a Nestlé után Sok multinacionális cégnek megvan a saját forrást biztosító partnere, általában a legfontosabb kávétermelő országokban”

Bajai Ernő
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer szaklap 2018/2.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél