hirdetés
hirdetés

Mindennapi kenyerünk

Összes kiadásunk csupán néhány százalékát teszi ki az alapélelmiszerekre fordított összeg, így ezen termékek drágulása sem befolyásolja érdemben a pénzügyi helyzetünket, mégis, bizonyos termékek árváltozása komoly indulatokat válthat ki.

hirdetés

A tej, a tojás, a krumpli, különösen a  kenyér, valamint a  liszt és a cukor ára nem csupán átpolitizálódott, hanem egyenesen átpszichologizálódott az elmúlt évtizedekben, egy-egy drágulás ezért kommentháborút, vásárlói elégedetlenséget, sőt, néha közéleti viharokat is okozhat.

Az okok nehezen megfoghatók, de minden bizonnyal szerepet játszik ebben a Kádár-rendszer gazdaságpolitikája és árszubvenciói, az ezekhez kapcsolódó nosztalgia, a dolog mindennapossága, valamint más pszichológiai tényezők.

Az árdrágulásokat az emberek százszor lenyelik, mire százegyedikre indulatba jönnek. Fotó:123rf.com
Az árdrágulásokat az emberek százszor lenyelik, mire százegyedikre indulatba jönnek. Fotó:123rf.com

Heves indulatokat váltott ki a közelmúltban az, hogy a tojás – főleg a fipronilbotrány és a madárinfluenza miatt – érdemben drágult idehaza. A jelenség kellemetlen, ám nem életbevágó – mégis valóságos kommentháborút indított el a legkülönfélébb fórumokon.

Időközi tojásdrágulás, nem nagy pluszkiadás

Az átlagmagyar évente mindössze 220 tojást fogyaszt, ami – figyelembe véve, hogy ebben az iparilag feldolgozott tojás, például a majonéz, az édesipari termékek sora is benne van – meglehetősen kevés.

A nyolcvanas években a magyarok még évente 300 tojást ettek fejenként, ám azóta az életünk is átalakult, valamint a tojásfogyasztás megítélésének sem tett jót néhány – azóta megalapozatlannak bizonyult – táplálkozási irányzat.

A tojásdrágulás indulatokat vált ki. Fotó:123rf.com
A tojásdrágulás indulatokat vált ki. Fotó:123rf.com


A meglehetősen gyenge hazai tojásfogyasztás évente két időszakban biztosan felélénkül. Az egyik a hagyományos húsvét, amikor színesre festik a tojásokat, a másik pedig a karácsony, amikor az ünnepi sütés-főzéshez napok alatt egyhavi fejadagot is elhasználnak a családok. Ilyenkor valóban érzékelhető a tojással járó kiadás, hiszen nem ritka, hogy akár 30 vagy még több tojást vásárolnak egyszerre a vevők.

Akárhogy is, a hazai tojásfogyasztás fejenként alig több mint 18 darab havonta. Itt még egy harmincforintos hirtelen drágulás is csupán 540 forintnyi többletkiadást jelentene egy hónap alatt. Mégis, a tojásdrágulás az elmúlt hónapokban – dacára annak, hogy az árnövekedésnek komoly fundamentális okai voltak – igazi indulatokat váltott ki, amivel, ha máshol nem is, de például a cikkek kommentszekciójában találkozhattunk.

A kenyér is átpolitizált élelmiszer

A tojás persze nem az egyetlen ilyen élelmiszer, a liszt, a cukor, a nagy tömegben fogyasztott húsok és különösen a kenyér szintén az átpolitizált vagy inkább átpszichologizált termékek körébe tartozik. Ennek nem kis részben az is az oka, hogy a Kádár-rendszerben évtizedeken át mereven tartotta magát az a gazdaságpolitikai alapvetés, amely szerint ezen élelmiszereknek olcsón, nagy tömegben kell rendelkezésre állniuk

„Az alapvető élelmiszereket akkoriban fogyasztói árszubvencióban részesítették, mert az volt az alapvető elképzelés, hogy akkor nem lesz zavargás, ha a melós hasa tele van” – mondta el lapunknak Raskó György agrárközgazdász, akinek éppen az államtitkársága idején, a kilencvenes évek elején szűnt meg ez a fajta dotáció.

A kenyér árához a jólét fogalma társult. fotó:123rf.com
A kenyér árához a jólét fogalma társult. fotó:123rf.com


„A konzumszocializmus elhitette az emberekkel, hogy jobban élnek, mint a környező országokban, és tény, hogy élelmiszerhiány nem volt, valamint az alapélelmiszernek tekinthető lisztet, cukrot, kenyeret mindenki meg tudta venni. A gazdáknak sem kellett azon agyalniuk, hogy mire lesz kereslet, mert az ezekhez szükséges alapanyagokat az állam fix áron köteles volt felvásárolni. Ehhez a felvásárlótrösztök állami támogatást kaptak, majd az értékesítés során a fogyasztói árat is dotálták. Vagyis egyszerre működött egy termelői és egy fogyasztói árszubvenció (producer price subsidy és consumer price subsidy). Ezek együttesen nagyon komoly mértéket ért el, nem volt ritka, hogy a termék fogyasztói ára alacsonyabb volt, mint a bekerülési költség.”

Raskó szerint a végeredmény az lett, hogy nagyon sokat vásároltak a magyarok az érintett termékekből, amely nemritkán emiatt pocsékba is ment. Később államtitkárként úgy vélte, ezért is kell megszüntetni és inkább szegénypolitikát érvényesíteni az általános ártámogatás helyett, amely végső soron a tehetőseket is támogatta. Az agrárközgazdász hozzátette: a magyarok egy része ugyanakkor ma is nosztalgiával emlékszik vissza ezekre az időkre, ráadásul idehaza még mindig a jövedelem átlag 20-25 százalékát költik az emberek élelmiszerre. Németországban, ahol ez 10, Angliában, ahol inkább 7-8 százalék körül van, nem jelent problémát. „Ha a tojás ára 10 százalékot emelkedik, ott észre sem veszik.”

A magyarok nagyon árérzékenyek

Idehaza minden másképp van. Bár a havi 18 tojás még drágulás esetén sem tűnhet túl megterhelő kiadásnak, Vámos György másképp látja mindezt:

„Nincs olyan, hogy egy drágulás nem oszt, nem szoroz, van egy vásárlói kör, különösen a nyugdíjasok egy része, amely minden forintot megérez.” Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette: a magyarok általában is nagyon árérzékeny vevőknek számítanak.

Az alapvető élelmiszerek esetében ez különös fontossággal bír, éppen ezért mindig vita övezi ezeket a termékeket, hogy mennyire lehet megemelni az árukat úgy, hogy az ne okozzon feszültséget.



„Látni kell, hogy az áremelkedés ezeknél a termékeknél szinte minden esetben az alapanyag drágulására vezethető vissza. Az alapanyagár pedig különböző áttételeken keresztül ugyan, de a világpiaci árhoz kötődik.” Vámos György szerint ennek mozgásait nehéz kivédeni. „Ezalól senki nem vonhatja ki magát, hiszen így vagy úgy, de minden esetben begyűrűzik az árhatás. A világpiaci ármozgásokkal az egész világ csatázik, de megfelelő és jó védekezési módot még nem sikerült kitalálni ellene.”

A főtitkár szerint ugyanakkor a vásárló is egy piaci szereplő a sok közül, aki ennek megfelelően próbál döntéseket hozni.

„A vevő igyekszik észszerűen cselekedni, és jelentős árváltozások előtt, például ha az újság megírja, hogy komolyan drágulni fog a cukor, bespájzol.”

Mérő: százszor elfogadják, egyszer morognak

„Az árdrágulásokat az emberek százszor lenyelik, mire százegyedikre indulatba jönnek. Ez általában az utolsó csepp szokott lenni, és az utolsó csepp nem tehet arról, hogy miatta csordul ki az a pohár” – fogalmazott lapunknak a témában Mérő László.

Az ismert matematikus, gazdaságpszichológus kifejtette: mindez az alapélelmiszerek esetében fogható meg leginkább, hiszen azokat mindenki fogyasztja. A szakember szerint előfordul persze, hogy drágulnak az autók vagy a cigaretta, de azt teljesen másként élik meg a vevők. Az autó alapból drága, és nem is vesszük mindennap, ahhoz pedig „nagy bátorság kell, hogy valaki felemelje a hangját a cigaretta, az alkohol vagy a marihuána ára miatt”.

A naponta vett alapélelmiszerek könnyen és gyakran észrevehető drágulásáról azonban mindenkinek van tapasztalata. Mérő László szerint az emberek mégis alapvetően elfogadják a kismértékű drágulásokat, az időnkénti tiltakozás inkább más hatások miatt következik be. A matematikus szerint a spájzolás sem jellemző a széles tömegekre.

„Ha bemondják, hogy drágulni fog a benzin, nem alakulnak ki kígyózó sorok a benzinkútnál. A fogyasztók inkább akkor hozzák előre a vásárlásaikat, ha attól félnek, hogy a pénzük fog kevesebbet érni, vagy ha attól lehet tartani, hogy nem lesz áru. A komoly inflációs nyomás, valamint az élelmiszerhiány tehát inkább arra készteti a vevőket, hogy nagyobb mennyiségű alapélelmiszert vásároljanak.”

Molnár Barna
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer szaklap 2018/4.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél

Élelmiszer-FMCG hírek első kézből

  • napi friss hírek, érdekességek
  • kutatások, elemzések
  • exkluzív riportok
  • szakmai konferenciák
  • képzések, tréningek
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Ne maradjon le a legfontosabb szakmai hírekről!
Élelmiszer-FMCG hírlevél