hirdetés
hirdetés

Óriási sanszot kapnak a magyar vállalkozások

Február 1-jén hatályba lép az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás. Ezzel a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi övezete jön létre, mely 635 millió embert foglal magában, és a világ teljes GDP-jének csaknem egyharmadát termeli meg. Az új szabadkereskedelmi övezet létrejöttének az európai és japán vállalkozások és fogyasztók egyaránt hasznát fogják látni.

hirdetés

A Japánba exportáló uniós cégek eddig 1 milliárd euró összegben fizettek vámokat éves szinten ‒ a hatályba lépő gazdasági partnerségi megállapodás ezeknek a vámoknak a túlnyomó többségét el fogja törölni. A megállapodás teljes körű végrehajtásakor az EU-ból Japánba exportált termékek 97%-a esetében megszűnnek a vámok.

A megállapodás több, régóta fennálló nem vámjellegű akadályt is felszámol, például a személygépjármű-kereskedelem terén, számos akadályt elhárít azoknak a nagy uniós exportőröknek az útjából, amelyek élelmiszeripari termékekkel és italokkal látják el a 127 millió főt számláló japán piacot, és sok más ágazat exportlehetőségeit is növelni fogja. Az EU‒Japán kereskedelem éves szinten közel 36 milliárd euróval bővülhet a megállapodás teljes körű végrehajtásával.

Az uniós mezőgazdasági exportot illetően a megállapodás:

  • eltörli a japán vámokat számos uniós sajtféle és az EU-ból importált borok esetében;
  • lehetővé teszi, hogy az EU számottevően növelje marhahúsexportját, továbbá hogy feldolgozott sertéshúst vámmentesen, friss sertéshúst pedig szinte vámmentesen exportáljon Japánba;
  • biztosítja több mint 200, Európában előállított és uniós földrajzi jelzéssel ellátott minőségi termék, köztük a szegedi téliszalámi oltalmát Japánban.

A megállapodás a szolgáltatások piacának megnyitását is biztosítja, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, az e-kereskedelemre, a távközlésre és a közlekedésre. Ezenfelül:

  • megkönnyíti, hogy az uniós cégek bejussanak 54 japán nagyváros közbeszerzési piacaira, és országos szinten felszámolja a japán közbeszerzésekben való részvételt hátráltató akadályokat a gazdasági szempontból fontos vasúti ágazatban;
  • a vámok eltörlését megelőző ‒ akár hét évre is ‒ átmeneti időszakot vezet be az EU számára érzékeny kérdést jelentő területeken, pl. az autóiparban.

A megállapodás külön fejezetben átfogóan foglalkozik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel, konkrét kötelezettségvállalást fogalmaz meg az éghajlatvédelmet szolgáló Párizsi Megállapodás végrehajtásáról, több olyan elemet is tartalmaz, amelyek könnyebbséget jelentenek a kis- és középvállalkozások számára, nagyon szigorú munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírásokat határoz meg, és teljes védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak.

(forrás: Piac & Profit)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél