hirdetés
hirdetés

Többlet a külkereskedelemben

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése alapján, júniusban a kivitel euróban számolt értéke 8,9, a behozatalé 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a külkereskedelmi mérlegtöbblet két éve először ismét meghaladta az egymilliárd eurót és 1,070 millió euróra nőtt, ami 119 millióval több a tavaly júniusinál.

hirdetés

A várakozásoknál lényegesen magasabb, 1,07 milliárd euró többlet keletkezett a
külkereskedelemben júniusban, ami a második legnagyobb érték a 2016. júniusában mért 1,15 milliárd euró után.

Kiemelkedően, 8,89 százalékkal bővült az export euróértéke, míg az import növekedése 8,43 százalék volt az egy évvel ezelőttihez képest, így a külkereskedelmi többlet 119 millió euróval nőtt a tavaly júniusihoz képest.

Az első hat hónapban az export euróértéke 4,9 százalékkal, az importé 6,3 százalékkal nőtt, így 432 millió euróval 4290 millió euróra csökkent a külkereskedelmi többlet. A második negyedévben összesen 387 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, így az áruforgalom ronthatta a GDP növekedését, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

A csökkenő külkereskedelmi többletet a robosztus belső kereslet, különösen a beruházások szárnyalása, a dinamikusan növekvő fogyasztás és készletfeltöltések okozták, mivel az import összességében gyorsabban nőtt, mint az export.

Az év egészében a szakértők arra számítanak, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 600 millió euróval  7,48 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint a tavalyi évben, így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

A robosztus belső kereslet, az élénkülő fogyasztás és dinamikusan növekvő beruházások importnövelő hatását ellensúlyozhatta a viszonylag kedvező európai konjunktúra, valamint újabb exportkapacitások folyamatos üzembe helyezése, ezzel szemben a magasabb olajárak ronthatják a cserearányokat.

A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év második felében a forint erősödésére számítunk a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről.

(forrás: [origo])
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél