Beszámoló a Lidl Beszállítói Akadémia Friss Napjáról

A hazai beszállítói kör bővítése  érdekében a Lidl idén „Beszállítói Akadémia” címmel indított eseménysorozatot. A program keretében 2016 folyamán a Lidl négy alkalommal, az adott termékkörök köré szervezve, vidéki helyszíneken kínál lehetőséget a különböző területekről érkező potenciális partnereinek, hogy megismerkedjenek a kereskedelmi lánc által kínált lehetőségekkel, valamint személyes kapcsolatba kerüljenek a lánc vezető munkatársaival

hirdetés

A Lidl már évek óta kiemelt fontosságúnak tartja a hazai beszállítók körének bővítését. A diszkontlánc ennek jegyében 2013 márciusában „Lidl a magyar beszállítókért” címmel indított programot, azzal a céllal, hogy még több hazai terméket kínáljon vásárlóinak. Az elmúlt években dinamikusan növekedett a magyar beszállítók köre. A Lidl a jövőben is nyitott az együttműködésre a hazai gyártókkal, a továbbiakban is mindent elkövet e kör bővítéséért. Ennek érdekében a kereskedelmi lánc az eddigi tapasztalatait felhasználva, új eszközök bevonásával 2016-ban is folytatja az aktív párbeszédet magyar partnereivel. A diszkontlánc idén „Beszállítói Akadémia” címmel indított eseménysorozatot. A program keretében az év során négy alkalommal, termékkörök szerint, vidéki helyszíneken kínálnak lehetőséget az adott területekről érkező potenciális partnereknek, hogy megismerkedjenek a kereskedelmi lánc kínálta lehetőségekkel, és személyesen tárgyaljanak a Lidl vezető munkatársaival.

Az eseménysorozat első rendezvényére Balatonalmádiban, a Ramada Aurora Hotelben került sor, 2016. május elején. A nagy sikerű találkozóra ezúttal azok a beszállítókat hívta meg a Lidl, akik friss élelmiszerek termelésével, előállításával foglalkoznak, és hosszú távú, a kölcsönös megbízhatóságon alapuló üzleti kapcsolatot szándékoznak kialakítani a diszkontlánccal. A rendezvényen az elhangzott előadások négy területre fókuszáltak, ezek: a sertés- és marhahúsok, a szárnyasok, a tej és tejtermékek és a pékáruk.

A Beszállítói Akadémián a felkért szakember előadók – piackutató, érdekvédelmi szervezetek, szövetségek képviselői – a friss áruk piacának trendjeiről, a különböző termékkörök esetében kínálkozó adottságokról, lehetőségekről, kitörési pontokról szóltak.

Nyerő stratégiák a friss áru kategóriákhoz

Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője emlékeztetett: A friss élelmiszerek jelentősen hozzájárulnak a forgalom növeléséhez. A magyar fogyasztók havi élelmiszer költésének fele jut friss termékekre. Pékárut naponta, tejterméket hetente többször, míg friss húst inkább hetente vásárolnak a fogyasztók. Húsból és tejtermékből a vevők többsége, ha teheti, hazai árut vásárol – tízből nyolc vásárló preferálja a hazai húsárut – 10-ből hét vásárló preferálja a hazai tejtermékeket. Az ár-érték arány és a kiváló vásárlói élmény a friss élelmiszerek kategóriájában is nagyon fontos szerepet játszik. Ugyanakkor az ár határozza meg legnagyobb mértékben a vásárlási döntést a friss hús, a baromfi, a tejtermékek és a pékáru kategóriában. A sikerhez kulcsfontosságú a friss termékek piacán: a személyzet kiváló kiszolgálása és szaktudása, a termékek ára, a választék, a termék kihelyezése. A friss áru kategóriák területén alkalmazott nyerő stratégiákat a Lidl sikeresen alkalmazza a gyakorlatban – állapította meg személyes élményeire, megfigyeléseire hivatkozva Kocsis Eszter.

Transzparencia és élelmiszerbiztonság

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke vázolta a húságazat általános helyzetét. Ismertette a piaci trendeket, a termelés és fogyasztás változását a hazai és nemzetközi piacon, az export-import alakulásának számait.

Az elnö elmondta: az elmúlt években sérült a húságazat imázsa, ennek összetevői állnak a napjainkban csökkenő húsfogyasztás hátterében. Ennek okai között említette többek között az életmód és étkezési/életvezetési szokások módosulásait, a népesség túlsúlyossá válását, a technológiai fejlődés fogyasztói félreértését, az állatjóléttel kapcsolatos fogyasztói hozzáállás változását, a WHO által a vöröshúsok fogyasztásának hatásáról készült kutatás általános félreértését, valamint a nemzetközi és hazai élelmiszerbotrányok negatív hatását.

Éder Tamás szerint a húságazat presztízsének, piaci sikerességének helyreállítása érdekében a legfontosabb teendők: a transzparencia és az élelmiszerbiztonság maximális biztosítása.

Lehetőségek a baromfipiacon

Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója felvázolta a baromfiágazat helyzetét, elemezte teljesítményét, forgalmának változásait, és beszélt annak hátteréről, okairól, az export-import, a belföldi forgalom alakulásáról Szólt az ágazat 2016-os várakozásáiról is. Az ágazat növekedési potenciálját vázolva a fejlődés szempontjából ígéretes területek között az elnök-igazgató a szezonális előkészített – előpácolt húsok; kényelmi termékek (elősütött kacsa, liba) termelését, a funkcionális kiszereléseket (pl. „csirke leveshús”); sajátmárkás termékeket – ágazati védjeggyel, az együttműködés lehetőségének maximális kihasználását említette.


Feladatok a tejipar előtt

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Termék ügyvezető igazgatója áttekintette a tejpiac forgalmában lezajló változásokat, az ágazat szerkezetének a tejtermelők, feldolgozók számának alakulását, a tejárak, a nyerstej, a feldolgozott termékek fogyasztói, illetve felvásárlási árának mozgását, a hazai piacon és nemzetközi, EU-s összehasonlításban. Az ügyvezető igazgató feladatként említette: javítani kell a termékpálya szervezettségét, a tejpiaci környezet kiszámíthatóbbá, kiegyensúlyozottabbá kell tenni; szükséges együttműködni a feketegazdaság elleni közdelemben, valamint a tisztességetlen piaci szereplőkkel szembeni fellépésben; szintén szükséges a kooperáció az áringadozások tompítására tett törekvésekben, valamit a beszállítói szerződéses kapcsolatok rendezése érdekében. Törekedni kell a minél jelentősebb és hatékonyabb beruházásokra, termékfejlesztés, innováció és környezetvédelem területén, emellett mindent el kell követni – többek között a közösségi marketing eszközeivel – a tej népszerűsítéséért, és a tej- és tejtermékfogyasztás növeléséért.


A pékek is ott vannak a Lidlben


Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke vázolta a sütőipar általános helyzetét, a piaci környezetet, értékelte az ágazat teljesítményét, beszélt a piac várható alakulásáról, és ismertette a sütőipar várakozásait, értékelte szakma a Lidllel kialakított kapcsolatot, különösen a lánc szerepét az ágazat képviselőinek külpiacokra jutásában

A Lidl keresi az új együttműködési lehetőségeket! Mit vár el a beszállítóktól?

Az üzletlánc elöljáróban bemutatkozott a megjelent potenciális beszállítóknak: A Lidl nemzetközi szinten 1973-ban indult, ma már 27 országban működik, több mint 100 ezer boltot működtet, Európa legnagyobb élelmiszer diszkontlánca. Hazai térhódítása az első bolt 2004-es megnyitásától napjainkig ível – amikor piacvezető diszkontlánc az országban.

A Lidl sikereinek kulcsát az előadó röviden így foglalta össze: „Egyszerűség, minőség, frissesség, aktuális árucikkek, és megfelelés a mindenkori vásárlói igényeknek.”
A Beszállítói program a 2013 márciusi indulása óta elért sikerei: 1700 féle magyar termékkel gazdagodott a szortiment, 154 új magyar taggal bővült a beszállítói hálózat, a magyar termékek forgalma 45%-kal magasabb, mint a program indulását megelőzően.

Mitől lesz sikeres egy beszállítói pályázat?

A Lidl elvárásait a leendő beszállítókkal szemben az előadó röviden így foglalta össze:
● Minőség: meglévő termék esetén a Lidl polcain megtalálható termékekkel legalább azonos minőségű legyen; új termék esetén – egyes prémium termékek kivételével – az egyeztetett minőségi követelményeknek megfelelő termékek, az év 365 napján
● Mennyiség: folyamatos beszállítás esetén legalább 50 Lidl áruház (1 raktár) kiszolgálására elegendő volumen (a Lidl különleges esetekben ebben a kérdésben kész tárgyalni); kiváló, egyedi minőségű termékek estén legalább háromezres beszállítói tétel, melyeknek az akciókra biztosítanak megjelenést
● Fejlődés, növekedés: a potenciális beszállító legyen hajlandó a fejlesztésekre; képes és kész a növekedésre
● A megfelelés követelményei: az egyeztetett paramétereknek megfelelő termék és üzem; a szállítás megkezdését követő fél éven belül emelt szintű IFS audit vagy BRC A szintű audit; felkészültség az elektronikus számlázási rendszer bevezetésére

A Lidl Beszállítói Akadémia „Friss nap a Lidllel” című, friss élelmiszerek termelésével előállításával foglalkozó beszállítók részére szervezett rendezvény az elhangzottak kapcsán felmerült kérdések tisztázásával, workshoppal és személyes egyeztetésekkel, tárgyalásokkal ért véget.

hirdetés

Címkék

hirdetés